४.१.१६

मां हि सा मृगशावाक्षी चिन्ताशोकबलात्कृतम् ।
संतापयति सौमित्रे क्रूरश्चैत्रवनानिलः ॥

अन्वयः

सौमित्रे Saumitri, मृगशाबाक्षी a fawneyed lady, चिन्ताशोकबलात्कृतम् sinking in sorrow, माम् me, क्रूरः cruel, चैत्रवनानिलः the breeze of spring forest, अद्य now, सन्तापयति torments, हि indeed

M N Dutt

That one having the eyes of a fawn and ruthless vernal breeze, O Saumitri, have been oppressing me who am overpowered with anxiety and grief.

Summary

'O Saumitri the cruel breeze of the spring forest torments me as I am now immersed in grief in the absence of my fawneyed beloved.

पदच्छेदः

मांमद् (२.१)
हिहि (अव्ययः)
सातद् (१.१)
मृगशावाक्षीमृगशावाक्षी (१.१)
चिन्ताशोकबलात्कृतम्चिन्ता–शोक–बलात्कृत (२.१)
संतापयतिसंतापयति (√सम्-तापय् लट् प्र.पु. एक.)
सौमित्रेसौमित्रि (८.१)
क्रूरश्क्रूर (१.१)
चैत्रवनानिलःचैत्र–वन–अनिल (१.१)

छन्दः

अनुष्टुप् [८]

छन्दोविश्लेषणम्

मांहि सामृ शा वा क्षी
चि न्ता शो लात्कृ तम्
सं ताति सौ मि त्रे
क्रू श्चैत्र नानि लः